A bokszutca hercegnője 7. rész

Sziasztok! Gondoltam kaptok ma meglepit, mert nagyon sok komit kapok, és sokan hiányoljátok A boxutca hercegnőjét ezért most ebből jön egy rész, de nem kizárt, hogy a nap folyamán jön egy Speeding passion rész is. Jó olvasást! Sziasztok!

- Valóban szörnyű, ezeknek a lányoknak biztosan van valamiféle apa komplekszusuk, - öntött olajat a tűzre nagyi. - és ezek a férfiak, elveszik ezektől a kislányoktól a fiatalságukat, aztán mikor házasságra, gyerekre kerül a sor a lány rájön, hogy még nem élt.

- Jajj, nagyi, ez nem mindenhol van így. - szóltam közbe mert nem bírtam tovább, tudtam, hogy Jessica azért gyűlölt mindig mert Jenssel a kapcsolatunk sokkal szorosabb volt, és talán fontosabb voltam neki mindig mint ő.  -  Chloé szülei is jól megvannak, pedig apukája 20 évvel idősebb az anyukájánál, és már ezer éve házasok.

- Jól van hagyjuk is ezt a témát. - nagyapa nem is tudta mekkora segítség ez, hogy megszakította a beszélgetés ezen vonalát.

Körülbelül így telt az este, Jessica folyton megjegyzéseket tett, bár ezek leplezett piszkálódások voltak, de tudtam, hogy nekem szólnak. Nagyon elegem volt már az egészből ezért kimentem a kertbe Teddyhez.

- Sziaa! - simítottam végig a buksiján. - Gyere ide tee, hiányoztál ám. - leültem mellé a fűbe, s megosztottam vele minden bánatom. - Tudod, tegnap annyira boldog voltam, bevallotta, hogy szerelmes belém, és én is szeretem. Most meg itt ez a csaj ............ jajj Teddy.

- Ne hidd azt, hogy hagyni fogom, hogy a tiéd legyen. - hátrafordultam a hang irányába, ott állt Jessica.

- Én ..... - nagyon megijedtem, nem akartam, hogy bárki megtudja ami köztünk történt a múlt héten.

- Nyugi, mindig is tudtam, hogy szerelmes vagy a nagybátyádba, s azt is tudtam, hogy ő sem csak az unokahúgának tart. Nem tudom mi történt a hétvégén, de azt tudom, hogy nem lesztek együtt soha. Ha Claudia vagy az apád fülébe jut, vagy a nagyszüleidébe abból hatalmas botrány lesz.  -  fenyegetőzött.  - Tudom, hogy nem voltam kedves veled az elmúlt időben, ......... Eliza mi lenne ha barátnők lennénk? - ez most komoly? bolond ez a csaj, egyik percben fenyegetőzik majd a  barátnőm akar lenni?

- Gondolod, hogy tudnánk barátnők lenni? Jessica ez szerintem nem túl jó ötlet. - álltam fel a földről.

- Nézd, biztos vagyok benne, hogy Jenson feleségül fog venni és akkor nekünk, mivel számára fontos vagy, jóban kell lennünk, ezért kérlek gondold át.- teljesen megváltozott, mióta ismer azóta próbált elválasztani Jenstől, most pedig azt kéri legyünk barátnők. 

- Jól van, próbáljuk meg. - erőltettem magamra egy mosolyt.

- Kicsim! - mosolygott rám anya, mikor visszamentem hozzájuk. - Chloé nagyon hiányol. 
- Holnap átmegyek hozzá, nekem is hiányzik. - ültem bele apa ölébe, Jens és én nagyon sokszor egymáson felejtettük a tekintetünket. 
- Leveled jött a M&Mediától! - mielőtt még elutaztunk volna megpályáztam egy állást itt Angliában, egy fotós állást. 
- És? Mit írtak? - kíváncsiskodtam. 
- Nem bontottuk fel. - nézett anya. 
- Mindegy is. Mikor megyünk? - nagyon kedvetlen voltam, mióta Jessica megérkezett nem tudtam örülni semminek. 

Elbúcsúztunk, majd elindultunk haza. Jenson még egy kisebb ürüggyel felhívott a szobájába, majd megígértette velem, hogy ami köztünk volt még Chloénak sem árulom el, észrevette rossz kedvem, s megígérte, hogy amint Jessica elmegy, eljön értem, adott egy apró csókot és hazamentünk. 
Amint hazaértünk lezuhanyoztam, s felvettem a pizsim és éppen le akartam feküdni, mikor anya jött be a levéllel amit délután kaptam. 
- Na mit írnak? - kíváncsiskodott.
- Várnak jövő hét hétfőn, az egyik magazinnál. - mondtam egykedvűen. 
- Mi a baj kicsim? - aggodalmaskodott.
- Semmi, csak fáradt vagyok.
- Ha nem akarod elmondani akkor hagylak aludni. - adott egy puszit az arcomra és kiment. Csak az elmúlt napok történései zakatoltak a fejemben, a történtek szerint Jenson szeret éppen úgy ahogyan én őt, de Jessica, ma egész rendes volt, de lehet, hogy csak megjátszotta? Nem tudom de nem bírok harcolni az ellen amit érzek, még ha a család ellene is lenne akkor sem. 

A hét ilyen hangulatban telt, néha jobban néha rosszabbul voltam, kedden Chloéval elmentünk vásárolni, szerdán anya cipelt el a heti nagy bevásárlásra, szombat este aztán kaptam egy hívást, Jenson hívott, hogy tegnap Jessica elutazott és szeretne látni, megbeszéltük, hogy együtt töltjük a vasárnapot. Reggel nyolcra jön értem, de én már hat óra óta fent vagyok és készülődöm, mintha az első randimra készülnék, már vagy hatszor átöltöztem.   
- Eliza, drágám, - csoszogott be hozzám apa, aki valószínűleg felkelt a matatásomra, illetve az imént hangos csattanással ért földet a fésűm. - Jenson nem nyolcra jön? 
- De igen, miért? - rá sem pillantottam apára, csak festettem a szemem. 
- Akkor miért vagy fent már hat óta? - kérdezte.
- Mert, még volt egy kis dolgom.
- Főzök kávét, kérsz valami reggelit? - fordult a lépcső irányába.
- Nem köszi! - apa lement, én pedig folytattam a sminkelést, valószínű apának igaza volt, hogy korán keltem, mert elkészültem hét órára. Az az egy óra nagyon hosszú volt, a lakás minden szegletét körbejártam, a tévét be-ki kapcsolgattam, mikor nyolc óra előtt tíz perccel hallottam, hogy megáll a ház előtt egy autó. 
- Szia! - anya nyitott ajtót. - Eliza már nagyon várt. 
- Valóban? 
- Szia! - jöttem le a lépcsőn, próbáltam minél természetesebb lenni, nehogy észrevegyék a szüleim a köztünk lévő vonzalmat. 
- Indulhatunk? - leakasztottam a dzsekimet a fogasról, majd anyától és apától is elköszöntem, és már indultunk is.