A szerelem ereje…9.rész

Amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam a szállodát, még a bejáratnál várakozó paparazzikkal sem foglalkoztam, csak mentem, minél előbb el akartam innen menni. Még a szobából hívtam egy taxit, ami meg is érkezett mire kiértem a szálloda elé. Azonnal beültem, valószínüleg felismertek a fotósok, mert a vakuk egyfolytában villogtak. Láttak már Martinnal, és tudták, hogy van barátnője, gondolom most örülnek, hogy történik valami. Hamar odaértünk a reptérre, szerencsére egy óra múlva indult a következő gép, így holnap dél körül már otthon is leszek. Csak ültem a várakozó emberektől telt váróban és azon gondolkoztam, hogy történhetett meg mindez, tudom,  hogy Martin szeretett, nem értem mi történt vele. Boldogok voltunk együtt, az eltelt egy évben jól megvoltunk, szinte alig veszekedtünk, ha mégis összevesztünk szinte azonnal ki is békültünk. Talán az én hibám, nem kellett volna Párizsba mennem, ha vele tartok a versenyekre akkor még most is együtt lennénk. Miközben ezen gondolkodtam apró könnycseppek gurultak végig az arcomon, de abban a pillanatban felszólítottak a beszállásra.
A repülőutat végigaludtam, mivel az elmúlt napokban szinte semmit nem pihentem. Vasárnap délelőtt 10 órakor landolt a gép, fogtam egy taxit és hazamentem. Otthon nagy volt a döbbenet, mindenki arra számított, hogy csak a jövő hét közepén jövünk Martinnal.
- Kicsim, hát te? Azt hittük csak szerdán jössz haza, Martinnal. - csodálkozott apa.
- Szakítottunk. - és ekkor elszakadt a cérna és sírva borulta apa karjaiba.
- Hogyhogy? - anya közben a hátamat simogatta, így próbált némiképpen megnyugtatni.
- Mikor odaértem az első utam, hozzá vezetett, de már akkor furcs volt, nem úgy fogadott ahogy szokott - könnyeim törölgettem a mesélés közben - aztán este az egész csapat együtt vacsorázott, ő pedig ahelyett, hogy velem foglalkozott volna egész este csak a sajtósával beszélgetett.
- És az miért baj?
- Apa! A sajtósa egy nő, aki ráadásul nagyon szép, és pont Martin esete. - néztem apára mint egy csínytevésen kapott gyerekre. - És még ha nem is lenne köztük semmi......, az évfordulónkat is elfelejtette. - hüppögtem.
- És csak úgy otthagytad? - kérdezte anya.
- Igen, mit tehettem volna? Ő a kis barátnőjével volt elfoglalva. És különben sem akarok vele beszélni.
- De azt tudod, kicsim, hogy úgyis találkozni fogtok, mert a héten ő is hazajön.
- Majd kitalálok valamit, hogy ne kelljen látnom.
Ebéd után, amit legszívesebben kihagytam volna, de anya rámparancsolt, felmentem a szobámba, és bekapcsoltam a tévét. Közben azon gondolkodtam mit is tehetnék, hogy elkerüljem Martint.
- Szia! - nyílt az ajtó és egy kedves ismerős Anna lépett be rajta - Hogy vagy? - csak egy vállrántás volt a válaszom.
- Nem búslakodj, Martin rá fog jönni mit veszített és térden állva fog könyörögni, hogy fogadd vissza.
- Gondolom. Te nem láttad mennyire jó megértették egymást, olyanok voltak mint akik már .... mi van ha megcsalt vele? - és akkor jött a megvilágosodás, persze, biztos, hogy lefeküdt Sarahval.
- Ha meg így van akkor ne is törődj vele, felejtsd el, ha tényleg megcsalt akkor meg sem érdemel. De igazából nem csak ezért jöttem, hanem szólni akartam, hogy hívott a főnököm, hogy enyém a marseille-i interjú, és vissza kell utaznom ma vagy holnap.
- Jól van, veled megyek. - jobbkor nem is jöhetett volna ez az interjú, legalább nem kell látnom Martint.
- De ... de, nem azért mondtam, csak ..... - hebegett Anna.
- Semmi de, úgysincs már itt semmi keresni valóm, Martin a héten hazajön és én nem akarok találkozni vele. Úgyhogy akkor le is foglalhatod a jegyeket holnapra.
Anyáék nem voltak túl boldogok, de tudták, hogy ez így jó lesz nekem. Reggel  szörnyen ébredtem, akkor tudatosult bennem mindaz ami történt, megpróbáltam tartani magam, bár tudtam, hogy akár csak szóbakerül Martin elsírom magam.
- Jól vagy? - nézett aggódóan Anna, miközben felszólítottak a beszállásra. Nem tudtam megszólalni, s ezt látta rajtam barátnőm mert szorosan átölelt. - Hidd el nekem fog még könyörögni, hogy fogadd vissza. Jól estek Anna szavai, s a szívem mélyén reménykedtem benne, hogy Martin még szeret és rendbejöhet minden.

Egy hét telt el a szakítás óta, Martinnal azóta nem beszéltem, nem hívott, semmit nem hallottam róla, még a tévét is átkapcsoltam, ha ő volt benne. Teljesen a munkának élek, ez a legjobb orvosság a bajomra. Gőzerővel készülünk a januári divatbemutatóra amit Los Angelesben tartanak, ezen a divatbemutatón néhány általam tervezett ruhát is bemutatunk amitől nagyon boldog és büszke vagyok.
- Lya, te mit keresel itt, ilyen korán? -  jelent meg Stella irodájának az ajtajában Drew.
- Rengeteg elintézni valóm van még a holnapi bemutató előtt, és nincs is korán 8 óra van. - néztem az órámra, a divatház hatalmas bemutatóval  egybekötött partyval szeretné megünnepelni a tavaszi/nyári kollekció sikerét. Illetve ez még nem publikus, de Stella bejelenti a divatház terjeszkedését is, ami azt jelenti, hogy Amerikában és Európában is szeretne nyitni még divatházat.
- Akkor hagylak is dolgozni - rámmosolygott majd elhagyta az irodát. Néhány óra magányos munka után megérkezett a divatház úrnője Stella. - Jó reggelt! - kedvesen köszöntött belépve az ajtón.
- Jó reggelt! - köszöntem rá mosolyogva - Valami baj van? - elé gondterheltnek tűnt.
- Csak a család. - mondta selytelmesen - A fiam kitalálta, hogy folytatja a versenyzést.
- Versenyzést? Mármint..... - kérdeztem csodálkozva, mert tudtam, hogy bármilyen kemény is Stella egyetlen gyenge pontja mégis van, a fia.
- Igen Lya, tudod amikor George  meghalt, Jason annyira összetört, hogy megfogadta, soha többé nem ül motorra. Most pedig. - látszott szemeiben a rémület.
- Hát Stella, sajnálom de ehhez nem tudok hozzászólni, talán hagynia kellene versenyezni.
- Nem Lya, nem bírnám elviselni ha a fiamat is elveszíteném. De mindegy is, hagyjuk, koncentráljunk az estére.
Az esti buli fantasztikusan telt,  a bemutató, a ruhák mindenkit lenyűgöztek. Rengeteg híres, befolyásos emberrel találkoztam, és nagyon sok divattervező is feltűnt. Végig Stella mellett voltam és ő bemutatott minden fontosabb személynek.
- Verőfényes vasárnapot! - ugrott az ágyamra Anna.
- Szia! Nem tudsz aludni? - kérdeztem kicsit feldúltan.
- De igen nagyon jól kialudtam magam, de gondoltam nem ártana ha felkelnél még ma.
- Hány óra van? - kerestem az órát.
- Délután 4.
- Aaaaa.
- Elmegyünk valahova vacsizni? Nem ebédeltem és már kopog a szemem. - fogta a hasát lakótársam.
- Oké, csak lezuhanyozom. - gyorsan lezuhanyoztam, majd felkaptam egy világoskék blúzt, és egy sötét csőszárú farmert, egy topánnal. A hajamat kifésültem és felpúpoztam a frufrumnál. Csak szempillaspirállak kihúztam a szemem, és még gyorsan rendbetettem a szobámat. - Itt is vagyok. - ahogy kiléptem a szobámból és indultam a kanapén hagyott táskámért, észrevettem egy hatalmas borítékot, amin az én nevem állt.
- Á igen, tegnap jött ez a levél, teljesen el is felejtettem. - nézett maga elé elbambultan.
Nagyon kíváncsi voltam mi van ebben a nagy borítékban, gyorsan kibontottam. Egy LecStar Magazin volt a borítékban.
- Na, mit kaptál? - kíváncsiskodott Anna. - LecStar? Miért küldtek neked LecStart?
- Óóó, - jött a felismerés -  még októberben hívtak fel, kértek tőlem egy interjút, emlékszel mondtam. Teljesen elfelejtettem.
- Tényleg, nézd már meg mit írnak rólad! - sürgetett barátnőm.

A sok utánajárás, egyeztetés meghozta eredményét, exkluzív interjút készített a LecStar Magazin a világhírű divattervező Stella Cadente magyar tervezőjével Varga Orsolyával.

- Valóban néhány hónapja megnyertem egy pályázatot amit a SC Fashion hírdetett, a fődíj egy párizsi út volt, amely a Francia Divathétre szólt.
- Az első találkozásom Stella Cadentével, nos elég furcsára sikeredett. Beléptem az irodájába és azonnal felajánlott egy szerződést azt mondta, hogy pont egy ilyen fiatal tehetséges (nevet) tervezőre van szüksége. Természetesen azonnal elvállaltam a munkát.
- Augusztus közepe tályán történt mindez, azóta dolgozom Stellával. És igen fantasztikusan érzem magam.
- Most gőzerővel dolgozunk, és nemsokára bemutatjuk az Őszi-Téli Kollekciónkat. - olvastam fel hangosan a cikket.

- Fantasztikusak lettek a képek. mosolygott Anna. - És még mit írnak?
- Hm. Most figyelj.

 És a szerelem.....
Orsolya 1 éve van együtt párlyával a Forma 1 ifjú tehetségével Miller Martinnal.
- Nagyon boldogok vagyunk együtt, természetesen mindenben számíthatok rá, mellettem áll. Igaz kicsit nehezményezi azt, hogy most a munkám miatt ritkábban találkozhatunk, de megoldjuk. - nyilatkozta (ahogy barátai hívják) "Lya".

LecStar Magazin

Mire a cikk végére értem sírva rogytam le a kanapéra.
- Nee, Lya ne sírj. - könyörgött Anna.
- De annyira fáj. - néztem rá fájdalmasan, mire ő szorosan magához ölelt. - Még csak fel sem hívott, nem jelentettem neki semmit. Most biztosan boldog Sarahval.
- Nyugi, ne beszélj butaságokat, Martin szeretett, nagyon, az tényleg furcsa, hogy nem keresett, de biztosan van rá magyarázata. De figyelj, ha ez ennyire kikészít akkor hívd fel és beszélj vele.
- Nem, nam akarom látni. Soha többé, végeztem vele örökre. Túl kell lépnem Martinon.