A szerelem ereje...1-2.rész

Varga Orsolya "Lya"
1. rész
 
-Szia Martin!-szóltam bele a telefonba mikor végre felvette-Végre felvetted, már vagy 3-szor hívtalak.
-Szia!Bocs most nem tudok beszélni, csapatmegbeszélésen vagyok, vissza hívlak.-suttogta, majd kinyomta a telefont.Nem tudok rá haragudni mert imádom, már fél éve vagyunk együtt és úgy érzem, hogy ő a mindenem.
Az egyik legjobb barátnőm Anna és én hatalmas Forma 1 rajongók vagyunk, mindig ki akartuk próbálni milyen is a gokart.Nos eme kíváncsiságunknak és Annának hála vagyunk most együtt Martinnal.Martin éppen akkor szállt ki a gokartból mikor mi kiértünk, Anna egyből  kiszúrta, hogy tetszik nekem. Nagyon jól nézett ki, magas legalább 180 cm, sötét hajú és gyönyörű kék szemű. Pont a zsánerem és ezt Anna is tudta, így hát meg is kérte, hogy segítsen és mutassa meg hogyan kell gokartot vezetni.Anna pont ezért a legjobb barátnőm mert nem fél senkitől és semmitől, pont az én ellentétem.Az egész délutánt együtt töltöttük a mi társaságunk és Martin barátai egybeolvadtak, kezdtem úgy érezni, hogy én is tetszem neki.Aztán persze mielőtt hazajöttünk számot cseréltünk. Mint kiderült egy városban lakunk, megbeszéltünk egy randit. Az első találkozás után egy héttel már egy pár voltunk. Martin tavaly ballagott el a sulijából, s úgy volt, hogy építészmérnökin tanul tovább,de nem így lett. Néhány hete kapott egy telefont, hogy a Red Bull szerződtetné mint tesztpilótát az év második felére. Mióta csak az eszét tudja imádta az autókat, 5 éves korától gokartozik, s mivel tehetséges és sorra nyerte a versenyeket most itt tartunk. Anyukája  legnagyobb bánatára nagy a valószínűsége annak, hogy forma 1-es  pilóta lesz.
Degrovics Anna

Merengésemből Anna barátnőm hozott vissza.
-Na vééééégre!Ezen is túl vagyunk.Beszéltél Matinnal?
-Hmm..Nem, megint csapatmegbeszélésen van.-kicsit szomorú voltam.
-Jaj te lány ne légy szomorú!Holnap ilyenkor már együtt lesztek, nem igaz?-próbál jobb kedvre deríteni Anna.
-De igazad van.Biztos nem jössz velem Németországba?
-Nem, nem szeretnék zavarni, és különben is a következő nagydíj a Magyar Nagydíj és akkor találkozunk majd.
-Jól van!Na, megyek, még be kell csomagolnom.Hiányozni fogsz.-megöleltem Annát.
-Nemsokára találkozunk, és beszélünk telefonon, remélem felhívsz!-kérlelt barátnőm.
-Persze!Na megyek. Szia!-azzal elindultam haza.

Otthon összeszedtem a maradék holmimat amit még nem pakoltam össze, majd lementem vacsorázni.
Vacsi után letusoltam, s már bevackoltam magam a pihe-puha ágyikómba, mikor megszólalt a telefonom.
-Sziaa!-boldogan szóltam bele a telefonba miután megláttam a kijelzőn Martin nevét.
Miller Martin
-Szia Lya baba!-imádom mikor így hív-Ne haragudj a délutániért, megbeszélésen voltam, csak most tudtalak visszahívni.
-Semmi gond,  na és miről beszéltetek?
-Hááááát......mivel Mark Webber megsérült én fogom vezetni a Német Nagydíjon a Red Bullt!-szinte már kiabált örömében.
-Ez nagyon szupi, én pedig élőben fogok neked szurkolni...
-Ezek szerint mégis jössz??-kérdezte meglepetten.
-Igen holnap délben indul a gépem, remélem kijössz elém a reptérre!-reménykedve kérdeztem, mert tudtam, hogy szinte egész nap elfoglalt.
-Perszee, már alig várom, hogy lássalak. Szeretlek!-mondta majd cuppantott egyet a telefonba.
-Én is szeretlek!-közben hangosan felnevettem-Hagylak aludni, pihenj sokat!Szia!
-Szia!-nyomott még egy puszit a telefonba majd letettük.
Nagyon hamar elaludtam, jó volt végre pihenni.

Reggel az óra csörgésére ébredtem, 6 órára volt beállítva, mert a gépem  11óra 25-kor indul. Gyorsan felvettem egy fekete farmert és egy sárga topot hozzá, a hajamat csak lófarokba kötöttem. Lementem a családomhoz akik éppen reggelizni készültek.Reggeli után hosszas elköszönés következett.
-Vigyázz magadra húgi!-mondta Alex a bátyám miközben majdnem megfojtott annyira szorosan ölelt.
-Hozz valami cuki kis rucit nekem Németországból oké?-a nővérem Niki tényleg nem szívbajos, miután leadta a "rendelést" nyomott két puszit az arcomra.
Majd elindultunk, apa vitt el a Ferihegyi repülőtérre, anya meg elkísért mert nem bírt volna otthon ülni úgysem, mindketten szabadságot vettek ki miattam.
Éppen, hogy megérkeztünk már fel is szólítottak a beszállásra.
-Anya!Ha megérkeztem felhívlak rendben?-néztem anyukámra, aki nem mutatta de szerintem aggódott mert eddig nem nagyon mentem egyedül sehova.
-Jól van kicsim!Vigyázz magadra!-adott két puszit majd megölelt.
-Nézzétek ám meg a hétvégi futamot!Majd integetek!-mosolyogtam, majd apától is elköszöntem.

A repülőút nagyon gyorsan eltelt, féltem tőle mert ezelőtt még nem repültem, de egyszer mindent ki kell próbálni nem igaz.
Miután leszálltam a gépről a tömegben az én kék szeműmet kezdtem keresni.
 
2. rész
 
- Szia! Te vagy Orsolya Varga?- kérdezte egy  24 év körüli fekete hajú, magas, vékony lány.
- Igen én vagyok, szia! – válaszoltam és barátságosan rámosolyogtam .
- Sarah Turner  vagyok, Martin sajtósa,ő kért meg, hogy jöjjek ki eléd. – remek  jól kezdődik a hétvége gondoltam magamban miközben elindultunk kifelé.
Sarah Turner
A reptér előtt egy mercedes várt bennünket,sofőrrel, bepakoltuk a csomagokat és már indultunk is a szállodába. Sarah  gondolom látta rajtam, hogy egy kicsit csalódott vagyok, mert  védelmébe vette Martint.
- Hidd el  alig várta, hogy megérkezz, mindenáron ki akart menni eléd a reptérre, de közbejött egy megbeszélés.
- Igen, tudtam, hogy nem lesz sok ideje, főleg most, hogy ő helyettesíti Mark Webbert a Német Nagydíjon. – nézett rám meglepetten Sarah.
- Igazából nemcsak a hétvégi futamon, Mark ugyanis ma reggel bejelentette a csapatnak, hogy nagy valószínűséggel befejezi pályafutását  - itt teljesen ledöbbentem- ezért kellett a rendkívüli megbeszélés.
- Hm, értem, ez azt jelenti, hogy Martin lehet Sebastian Vettel csapattársa? – érdeklődtem.
- Háát, ha jól szerepel a hétvégén és elfogadja az ajánlatot akkor igen. – mintha csak ez lett volna Sarah végszava meg is érkeztünk a hotel bejáratához. Még a szám is tátva maradt annyira elegáns volt a hotel és az  egész környék. 
Beléptünk a főbejáraton egy hatalmas előtérbe, jobb oldalt kis asztalok és a hozzájuk tartozó  kis fotelek, bal oldalon pedig a recepcio foglalt helyet. Hatalmas volt az egész és gyönyörű. Míg  Sarah elment elkérni saját és Martin szobájának kulcsait addig én elfoglaltam az egyik kis fotelt és tovább gyönyörködtem a hotelben.
- Még sosem aludtál hotelben? – érdeklődött Sarah miközben helyet foglalt a mellettem lévő fotelben.
- Hát, hogy őszinte legyek még külföldön sem jártam, és repülőn is most ültem életemben először. – egyenesedtem ki a széken.
- És nem féltél így, hogy egyedül kellett jönnöd? – mindeközben elindultunk a szobáink felé.
- Nem igazán, de azért jobb a földön.
- Az biztos. Megérkeztünk, ez itt Martin szobája. – mutatott a 436-os szobára, és átadta  a belépőkártyát. – az én szobám itt van a folyosó végén, a 432-es, ha bármi gond van csak szólj.
- Rendben és köszi mindent. – miután elköszöntem Sarahtól kinyitottam a kis kártyával az ajtót  és beléptem a gyönyörű szobába.

Gyorsan kipakoltam a holmimat a bőröndökből, majd  birtokba vettem a fürdőszobát, ami szintén hatalmas volt és lélegzetelállító. Fekete  volt a csempe és a kis szekrényen-amiben  a törölközők kaptak helyet- sárga napraforgók  díszelegtek.
Éppen csak végeztem a tusolással kopogtattak az ajtón.
- Egy pillanat. – kiabáltam az ajtó előtt várakozónak míg magamra kaptam egy farmert és egy rózsaszín topot. – Jövök!
Kinyitottam az ajtót és egy csokor  tulipánnal néztem farkasszemet. A virág mögül pedig az én egyetlen szerelmem kukucskált félve.
- Szia Lya baba!Nagyon haragszol rám? – nézett rám esdeklően.
- Hát nem is tudom. – játszottam az elgondolkodót, miközben leültem az ágy szélére.
Ő is belépett a szobába, letette a csokrot és mellém ült az ágyra. Magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt, majd  lassan áttért a nyakamra. Nem bírtam már nagyon hiányzott, már vagy egy hónapja nem láttuk egymást, persze telefonon, interneten minden nap beszéltünk, de az nem ugyanaz.
- Nagyon hiányoztál. – pihegtem miközben ő megszabadított a topomtól és a nadrágomtól.
Közben már róla is lekerültek a ruhái, már csak egy alsónadrág volt rajta. Minden egyes porcikámmal kívántam őt és éreztem, hogy ő is engem. Végül arra eszméltem, hogy belém hatolt. Miután felrobbant a világ egymás karjában, boldogan aludtunk el.


A csokor


Lya topja


Lya nadrágja

Megjegyzések

  1. Szia! :)

    Szerintem egy bevezető résznek tökéletes volt, érthetően vázoltad az alaphelyzet elejét. Várom a folytatást, hogy kibontakozzon a történet cselekménye.
    Azt megemlíteném, hogy van néhány pici helyesírási és stilisztikai hibád, de ha találsz egy bétát, aki felhívja rá a figyelmed és javítod ezeket, egy szavam sem lesz. :)
    Gondolom a későbbiekben, ahogy halad a történet, részletesebben kidolgozod majd a szereplők jellemét, és részletesebb lesz a helyszínek leírása is.
    Első történetnek mindenképp jó. :) Eddig ígéretes. :)

    puszi,
    brigcs

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése